Már jó régen ígértem, hogy jönni fogok kritikákkal, a könyvemről, de kicsit nehéz összeszedni őket. Egyelőre itt van egy kritika Az elveszett hercegnő első részéről, a Naldajai harcosról Sophie Kaufmanntól.
Igényes tömegirodalom. Így tudnám jellemezni ezt a könnyed, romantikus olvasmányt. Írójának stílusa láthatólag még kiforratlan, de határozottan tör a cél felé, hogy egy keresztyén elemekkel átszőtt, szerelmes történetet hozzon létre. A mű maga nem túl hosszú, de igen ügyesen van ütemezve, ezért az olvasókat garantáltan lefoglalja. Bizton állíthatom, hogy ez a könyv nagy jövő előtt áll, mivel rendelkezik a sikertörténetek fontos tulajdonságaival. Szerelmes, érzelmes, kalandos, és kellő részletességgel számol be a romantikus pillanatokról. De ami még --számomra-- ennél is fontosabb, könnyen értelmezhetőségén kívül hordoz értéket is, melyekről jó megemlékezni olvasás közben. A csillagok emberekről való gondoskodása, a barátság, a család és a testvérek fontossága (legyenek bár biológiaiak vagy fogadottak), illetve a nevetés és a pozitív gondolkodás, amely a legrosszabb helyzetekben is fényt varázsol. Ezek felfoghatatlan erővel bírnak. A jó dolgokon kívül persze vannak apró hibák is. Kicsit túl nagy a kontraszt a jó és rossz szereplők között. A jók jóképűek, szépek, kedvesek, és ha rosszak is, akkor is a körülmények alakulása miatt, és nem önhibájukból. A rosszak pedig buták, visszataszítóak, szűklátókörűek és persze kapzsik. Ennyire nem rossz a világ. Minden embernek vannak jó és rossz tulajdonságaik, és szerintem a könyv nyitott szívű, pozitív világában helyet kellene adni ezeknek az árnyalatoknak. Ennek ellenére mégis azt kell, hogy mondjam, ez a könyv be fog futni. És előre örülök, hogy mikor jó pénzért árulják majd a könyvesboltok, én magamban mosolyoghatok, hogy én már olvastam, és ott van a laptopom könyvtárában.
Gratulálok, Lucy!
Sofie Kaufmann
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése